nyitvatermők
Testfelépítésük
- mindegyik valódi szövetes és hajtásos növény
- a magkezdemény szabadon áll (mert nyitvatermők)
- magjuk kialakul (mert magvas növények)
általában:
- fás növények
- gyakoriak a nyálka- és gyantajáratok
- leveleik örökzöldek
- pikkelylevelűek vagy tűlevelűek
- virágaik egyivarúak (van porzós és van termős virág)
- porzók barkaszerű csoportokat alkotnak
- az elfásodó termőlevelek füzérszerű csoportja a toboz
- egylaki növények
- szélbeporzásúak
- pollenjeik légzsákosak
Csoportjaik
hosszú fejlődéstörténetük során sok típusuk kihalt Þ a ma élők külső felépítésükben egymástól nagyon eltérő, viszonylag kis fajszámú, elszigetelt csoportokat alkotnak
- közel 600 fajuk él jelenleg
- nagy egyedszámuk miatt fontosak a Föld növénytakarójában (pld: a tajga)
I. Cikászok (szágópálmák)
- főleg forró övezetiek
- tömzsi pálmatörzsük van (ez a lehullott levelek töveiből állnak)
- kétlaki növények
II. Csikófarkok
- szárazságtűrő félcserjék
- gyantajárataik nincsenek
- van köztük rovarporozta is (ezeknél cukortartalmú váladék termelődik a női virágokban)
- hazánkban löszön, homokon (Kiskunság) és dolomiton (Sas-hegy) fordulnak elő
III. Páfrányfenyők
- egyetlen fajjal képviselteti magát
- Ginkgo biloba (páfrányfenyő)
- élő kövület
- Dél-Kínából származik (ott szent fa)
- lombhullató (besárgul ősszel a levele)
- levele lemezes
- levélerezete villás (ebben egyedülálló)
- kétlaki növények
IV. Tiszafák
- nincs tobozuk
- magjukat felül nyitott piros magköpeny veszi körül (ez az egyetlen nem mérgező része)
- ritkán nő fává (törzse rövid, gyorsan elágazik)
- a magköpeny kivételével minden része mérgező (kiütéseket okozhat érintése is)
- Szentgál (Bakony) környékén sok él belőle
- fája a víznél nehezebb
V. Fenyők
- a nyitvatermők nagy része ide tartozik
1. Ciprusfélék
- dúsan elágazó örökzöld cserjék vagy fák
- főleg pikkelylevelük van
- nyugati tuja (Észak-Amerika)
- keleti életfa (Kelet-Ázsia)
- ciprus (Földközi-tenger)
- boróka (meszes homokterületeken, mészkövön) (hármasával szúrós tűlevél)
2. Mocsárciprusfélék
- magas fák
- általában lombhullatóak
- mocsárciprus (Észak-Amerika) (légzőgyökerei vannak)
- mamutfenyők (Kalifornia)
3. Fenyők
- erdei fenyő (répafenyő) - hosszú tűi kettesével állnak (kérgük felfelé vöröses)
- feketefenyő - hosszú tűi kettesével állnak (agresszív faj)
- törpefenyő - közepes tűi kettesével állnak (magashegységekben)
- simafenyő - hosszú, selymes tűi ötösével állnak (Nagy-tavak vidékén él)
- lucfenyő - rövid tűi egyesével állnak (nálunk betelepített faj)
- ezüstfenyő - rövid tűi egyesével állnak (Észak-Amerikából származik)
- vörösfenyő - rövid tűi csomókban állnak (lombhullató)
- cédrusok – rövid tűi csomókban állnak (örökzöldek)